Adrenalin: olyan mellékvese által termelt vegyület, mely segít leküzdeni a szervezetet ért stresszt, sokkot. Mindezt úgy éri el, hogy segíti a légzést: az adrenalin hatására tágulnak a légutak, gyorsul a szívritmus, szűkülnek a vérerek.

Allergén: az az anyag, amely allergiát vált ki az arra érzékeny beteg szervezetében ott, ahol találkoznak, például bőrön, légutakban, nyálkahártyán vagy az emésztőrendszerben.

Allergia:

az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről.

Allergológia: Az allergológia az allergiás eredetű betegségek megelőzésével, diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozó orvosi szakterület. Napjainkban egyre több ember szenved különböző allergiától, egyes becslések szerint a világon több száz millióan, és ez a szám egyre csak növekszik. Magyarországon is több százezer allergiás beteg élhet, közülük legtöbben a parlagfűre allergiásak.

Anafilaxia:

súlyos allergiás tünetegyüttes, mely akár halálhoz is vezethet. Az allergiát kiváltó anyaggal történő találkozás után körülbelül 1 órával alakul ki. Jellemző tünetei közé tartozik a szédülés, ájulás, tüsszentéssorozat, légzési és nyelési nehézség. Azonnali orvosi segítséget kell kérni a beteghez!

Antigén:

minden olyan anyagok, amely ellenanyag termelésre ösztönzi a szervezetet. Antitesttemelést, immunválaszt vált ki. Minden antigénhez olyan antitest kapcsolódik, amely ellene termelődött.

Antihisztamin: olyan anyag, amely gátolja a hisztamin hatását, ezáltal csökkenti a gyulladást.

Antitest: olyan ellenanyagok, pontosabban fehérjék, melyek egy adott, azaz a saját antigénjükhöz kapcsolódnak, így gyengítik, megszüntetik az antigének hatását.

Autoimmun betegség: az autoimmun betegség során a szervezet immunrendszere saját sejttípusát idegennek ismeri fel, így tulajdonképpen saját maga ellen fordul, és elpusztítja azokat a sejteket, amelyeket károsnak ítél.

CT (computer tomográf):

Olyan képalkotó eljárás, mely röntgensugarak segítségével mutatja ki a szervek esetleges elváltozásait. A vizsgálat során a páciensről fekvő helyzetben ké(computer tomográf)szítenek képet. Az éhgyomorra végzett vizsgálat mindössze néhány percig tart, és csak minimális mennyiségű röntgensugár éri a szervezetet.

Cukorbetegség:

a szénhidrát háztartási zavarával, magas vércukor értékekkel, valamint a zsír- és fehérje-anyagcsere felborulásával járó anyagcserezavar. Tulajdonképpen a szervezet nem képes a glükózt (szőlőcukrot) a sejtekbe bejuttatni és ott energiává alakítani. Mivel ezt a folyamatot a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon szabályozza, ezért a cukorbetegség legfőbb kiváltó oka az inzulintermelő sejtek nem megfelelő működése, 1-es típusú diabétesz esetében az inzulin teljes hiánya, a 2-es típusban az inzulin rezisztencia és/vagy az inzulin termelés hiánya.

Diabétesz nefropátia: cukorbetegség következtében kialakuló veseprobléma, lassan kialakuló veseelégtelenség.

Diabétesz neuropátia: idegrendszeri károsodás, mely cukorbetegség, a nem megfelelően beállított vércukorszint következtében alakul ki. Leggyakrabban az alsó végtagi idegeket érinti (lábzsibbadás, érzészavarok).

Diabéteszes retinopátia: retina nem gyulladásos elváltozása, bevérzések keletkezhetnek a szemfenéken, retina leválás alakulhat ki. Általában azoknál alakul ki, akik minimum 5 éve cukorbetegségben szenvednek. Legsúlyosabb esetben látásvesztéshez vezethet.

Diasztolész vérnyomás: a szívverések közti szünetben, tehát a szív elernyedése alatt mérhető nyomás.

Fényérzékenység: napfény vagy különböző anyagok (például gyógyszerek, parfüm) hatására kialakuló bőrelváltozás, bőrpír, ekcémaszerű elváltozások, csalánkiütés, hólyagok.

Glükóz (szőlőcukor): a szervezet energiaforrása, hiszen a glükóz felhasználása során energia keletkezik. Táplálékkal jut a szervezetbe, majd a bélből felszívódik, és a vérbe kerül. A fel nem használt glükóz  glikogén formájában a májban tárolódik, és a szervezet akkor használja fel, ha éppen nincs elegendő glükóz, például 2 étkezés között.

Hasnyálmirigy: a máj mellett található külső és belső elválasztású szerv, mely számos emésztőenzimet és hormont – például inzulint- termel. Az egészséges hasnyálmirigy éppen annyi inzulint termel, amennyi a táplálék felhasználásához szükséges. Ha ez a funkciója károsodik – például egy fertőzés, hasnyálmirigy-gyulladás miatt-, akkor cukorbetegség alakul ki.

HbA1c szint: a vércukorszint ingadozásának átlagát mutatja meg. Amennyiben 7% feletti az eltérés, akkor ez arra utal, hogy nincsen egyensúlyban a beteg vércukor anyagcseréje, ezért konzultálni kell a kezelő diabetológussal. Tartós egyensúly hiányában nő a diabétesz szövődményeinek kockázata.

HDL- koleszterin: a vérzsírok egyik fajtája. A koleszterin magas sűrűségű fehérjéhez kötött formája, mely az érfalba rakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ezáltal védi az érrendszert. Ezért szokták „jó koleszterinnek” is nevezni.

Hgmm: higanymilliméter, melyben a vérnyomást értékét adják meg.

Hiperglikémia: magas vércukorszint. Célérték feletti vércukorszintet jelent. Kialakulásának oka a nem megfelelően adagolt inzulin, a túl sok szénhidrátbevitel vagy a szervezetben zajló gyulladás is provokálhatja.

Hisztamin: közvetítőanyag, mely a hízósejtekből szabadul fel akkor, amikor az allergén összekapcsolódik a hízósejteken ülő immunglobulin E-vel. Tulajdonképpen a hisztamin okozza az allergiás tüneteket (csalánkiütés, viszketés, tüsszögés stb).

IgE: immunoglobilun E, allergia esetén termelődő antitest.

IgG:

immunglobulin G, antitest, a szervezet lymphocytái által termelt antitest, az immunoglobulinok közül ebből termelődik a legtöbb

Immunrendszer: Az immunrendszer felelős azért, hogy a szervezetünkbe kerülő anyagok közül felismerje és elpusztítsa a károsakat, azaz az antigéneket, és megvédje a saját sejtjeit velük szemben. Ez a védekező mechanizmus egy rendkívül bonyolult folyamat, amelyben ha bármilyen hiba keletkezik, komoly betegségek kialakulásához vezethet.

Inzulin: az inzulin egy hormon, melyet a hasnyálmirigy termel, és innen a vérbe jut. Legfontosabb feladata, hogy a glükózt a sejtekbe jutassa Amennyiben a hasnyálmirigy nem termel inzulint, akkor 1-es típusú cukorbetegség alakul ki. Ebben az esetben injekcióval pótolják ezt a hormont. Az is előfordulhat, hogy az inzulin nem képes a glükózt a sejtekbe juttatni, és inzulinrezisztencia alakul ki.

Izotópkezelés: a kezelés során alkalmazott jódizotóp elpusztítja a pajzsmirigysejtek egy részét, ezzel szüntetve meg a túlműködést. A hatás általában pár hónappal később jelentkezik. A kezelés a tévhittel ellentétben semmilyen veszéllyel nem jár a betegre nézve.

Kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia): kóros vérzsír-összetételről akkor beszélünk, ha alacsony a szérum HDL – azaz „jó” - koleszterin szintje, viszont magas LDL- azaz a „rossz” - koleszterin és triglicerid szintje. A metabolikus szindróma egyik részjelensége.

Kortizol: egy szteroid hormon, melyet a mellékvese termel. Fontos szerepe van a vérnyomás megfelelő szinten tartásában és a zsírok, cukrok felhasználásában.

LDL- koleszterin: a koleszterin azon formája, mely az erek belső felszínén rakódik le, és zsírszerű párnákat képez. Mivel így szűkíti az ereket és nehezíti a véráramlást, ezért „rossz koleszterinként” is emlegetik.

Magas vérnyomás (hipertónia): akkor beszélhetünk magas vérnyomásról, ha az artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 (szisztolés)/90 (diasztolés) Hgmm értéket. Általában más betegségekkel – például cukorbetegséggel- együtt jelentkezik.

Metabolikus szindróma: olyan állapot, melyre az elhízás, a kóros vérzsír-összetétel és a magas vérnyomás és a szénhidrát anyagcsere valamely zavara jellemző.

MRI: mágneses rezonanciás képalkotás. A CT-nél részletesebb képet ad. Rádióhullámok segítségével mutatja ki az esetleges elváltozásokat a szövetekben és a sejtekben. A még pontosabb kép érdekében bizonyos esetekben kontrasztanyagot is juttatnak a vizsgált területbe, mely megfesti a szöveteket, így jobban kirajzolódik az eltérés. A vizsgálat körülbelül 20-40 percig tart, és teljesen fájdalommentes, semmilyen mellékhatása sincsen.

OGTT: terheléses cukorvizsgálat. Felnőtteknél 75 mg szőlőcukor (2-3 dl vízben feloldva) elfogyasztása előtt és után 2 órával vérből vércukorszintet mérnek. Az eredmények alapján emelkedett éhomi vércukrot (IFG), csökkent glükóz toleranciát (IGF) vagy diabeteszt (DM) diagnosztizálhatunk.

Ösztrogén: a petefészek tüszőiben termelődő női nemi hormon.

Pillangó-erythema:

a lupus jellegzetes tünete, mely az arcon jelenik meg. Nevét onnan kapta, hogy a bőrelváltozás hasonlít egy pillangóra: az orron a pillangó törzsére, az orr mellett, az arcon pedig pillangószárny alakú pirosas elváltozás látható.

SLE: szisztémás lupus erythematosus, köznapi nevén lupus, mely egy klasszikus autoimmun betegség.

Stroke (szélütés): Két formája létezik, ezek a vérzéses stroke (az agyi erek megrepedése okozza) és az agyi infarktus (ennek oka lehet egy vérrög vagy érszűkület). A cukorbetegség egyik szövődménye lehet.

Szisztolés vérnyomás: a szív összehúzódásakor kialakuló nyomást mutatja.

Szürkehályog: a szemlencse elszürkülését jelenti, melynek következtében homályos látás alakul ki. Gyakran a cukorbetegség következménye.

Terheléses cukorvizsgálat: l. OGTT

Terhességi diabétesz:

Terhességi diabéteszről akkor beszélünk, ha a betegséget a terhesség alatt ismerték fel először, függetlenül attól, hogy a terhesség alatt alakult ki, vagy már előtte is fennállt. Lehet 1-es és 2-es típusú is. A terhesség után általában megszűnik, de a szülést követő 6. héten ellenőrizni szokták egy ismételt OGTT vizsgálattal, hogy valóban elmúlt-e a diabétesz.

Triglicerid: a fő vérzsírfajták közé tartozik a koleszterin mellett. A táplálkozás során felvett zsírok legfontosabb alkotóeleme. Zsírban gazdag élelmiszerekkel jut az emberi szervezetbe, de túlzott szénhidrát fogyasztás esetén a szervezet maga kezdi el előállítani. A cukorbetegekben gyakran magas a szintje.

Trombózis: vérrögképződés, melynek következtében leállhat a véráramlás. Olyan életet veszélyeztető következményei lehetnek, mint a tüdőembólia. Általában az alsó végtagokat érinti.

Vese: a vese bab alakú, páros szerv. A kiválasztás szerve. Többek között a táplálékkal felvett felesleges anyagokat választja ki.

Zöldhályog: A szemnyomás kóros megnövekedése, mely látótér beszűkülést is okozhat. Gyakran a cukorbetegség következménye.

1-es típusú cukorbetegség:

Az autoimmun betegségek egyik fajtája, melynek során a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulnak: vagy egyáltalán nem termelődik inzulin szervezetben, vagy csak nagyon kevés. Komoly fájdalommal járó tünetei ugyan nincsenek, de szövődményei (például a szívbetegség) komoly következményekkel járhatnak. Bár nem gyógyítható betegség, tehát nem múlik el, de megfelelő életmóddal és inzulin injekcióval teljes értékű életet lehet élni az 1-es típusú diabétesszel. Ma már az 1-es típusú diabeteses nők szülhetnek is.

 

2-es típusú cukorbetegség: A 2-es típusú cukorbetegség esetén a hasnyálmirigy eleinte még képes inzulint termelni, sőt túl sokat is termel. Ennek oka, hogy a beteg szervezete nem képes megfelelően reagálni az inzulinra, vagyis nem tudja felvenni a glükózt (szőlőcukrot). Ennek következtében a vércukorszint és az inzulintermelés is megemelkedik. A leggyakoribb diabétesz típus, melyről az érintettek gyakran nem is tudnak. Általában a felnőtt, 40 év feletti, túlsúlyos embereket érinti, de sajnos egyre több túlsúlyos gyerek is érintett.  Kialakulásában a fizikai aktivitás hiányának, az energiadús táplálkozásnak, az alkoholfogyasztásnak is szerepe lehet, de emellett bizonyos esetekben az öröklött hajlam is hozzájárul a diabétesz ezen típusának kialakulásához.